GY.I.K. - Gyakran ismételt kérdések

  1. Regisztráció
  2. Birtokbavétel
  3. Ingatlan lakott / nem lakott?
  4. Szerződéskötés
  5. Fizetési határidő
  6. Részletfizetés
  7. Terhek (végrehajtási jog, jelzálogjog, haszonélvezeti jog)
  8. Közüzemi díjak
  9. Ingatlanok megtekintése
  10. Ajánlati biztosíték
  11. Részvétel az árverésen
  12. Eredménytelen árverés


  1. Regisztráció

    A nyilvános értékesítésen az vehet részt, aki az ajánlati biztosítékot legalább az árverés megkezdése előtt befizette és az értékesítés időpontját megelőzően regisztráltatta magát.
    A regisztráció helye: Angyalföldi József Attila Művelődési Központ 1131 Budapest, József Attila tér 4. A regisztráció ideje: Az árverés napján 09:00-10:45 óráig. Regisztráció csak a fent megjelölt időpontban lehetséges. A regisztrációra nyitva álló időtartam után érkező érdeklődők az árverésen nem vehetnek részt.

  2. Birtokbavétel

    Az ingatlan birtokbavétele minden esetben a vevő feladata, a birtokba bocsátásért sem az Árvereztető, sem az Árverező felelősséget nem vállal.
    Árverező a tulajdonosokat (zálogkötelezetteket) árverést megelőzően felszólítja, hogy az ingatlant lakóingatlan esetén legkésőbb 3 hónap elteltével adják zálogjogosult birtokába. A birtokbaadásról zálogkötelezettek a zálogszerződésben kötelezettséget vállalnak.
    Az árverésre bocsátott ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén a bentlakó személlyel vagy személyekkel kapcsolatos jogviszonyok rendezése, ezzel kapcsolatos fizetési kötelezettségek érvényesítése kizárólag a tulajdont szerző Árverési vevő feladata.

  3. Ingatlan lakott / nem lakott?

    Az árverésre kerülő ingatlanok többsége „lakott”, azaz birtokba nem adott állapotban kerülnek értékesítésre. Ettől eltérő esetben, vagyis ha az ingatlant a tulajdonosa az Árvereztető birtokába adta, ezt a tényt Árverező az ingatlan adatlapján külön jelöli.

  4. Szerződéskötés

    A legmagasabb ajánlatot tevővel a Ptk. 258. §-ban foglalt felhatalmazás alapján Árverező, az árverést követően előre egyeztetett időpontban - Árverezővel együttműködő megbízott ügyvéd által készített és ellenjegyzéssel ellátott - tulajdonjog fenntartással adásvételi szerződést köt. Az eljárási rend szerint amennyiben a települési önkormányzat elővásárlási jogát gyakorolni kívánja és erről a megadott határidőben (eljárási rend 8. pont szerinti értesítéstől számított 30 nap) nyilatkozik Árverezőnek, úgy a települési önkormányzat válik az ingatlan tulajdonosává. Amennyiben az önkormányzat a határidőben nem nyilatkozik, vagy arról nyilatkozik, hogy elővásárlási jogát nem kívánja gyakorolni, úgy az ingatlan tulajdonjogát az Árverési vevő szerzi meg. A tulajdonszerzéssel egyidőben vevő köteles az ajánlati biztosítékkal csökkentett teljes árverési vételárat megfizetni Árverező részére. A vételáron felül fizetendő a szerződéskötés díja. Az árverési vételár hitelből történő kiegyenlítése esetén, Árverezőnek jogában áll az adásvételi szerződésben szereplő fizetési határidőt úgy megállapítani, hogy az a hitelfolyósítás időpontjához igazodjon. A fizetési határidő nem lehet hosszabb, mint az árverés időpontjától számított 60 naptári nap.

  5. Fizetési határidő

    Árveréstől számított maximum 60 nap.

  6. Részletfizetés

    Az árverési vételár hitelből történő kiegyenlítése esetén, Árverezőnek jogában áll az adásvételi szerződésben szereplő fizetési határidőt úgy megállapítani, hogy az a hitelfolyósítás időpontjához igazodjon. A fizetési határidő nem lehet hosszabb, mint az árverés napjától számított 60 naptári nap.

  7. Terhek (végrehajtási jog, jelzálogjog, haszonélvezeti jog)

    Árverező az árverést megelőzően lekéri és megvizsgálja a tulajdoni lapokat. Árverező az ingatlant terhelő egyéb terheket (végrehajtási jog, jelzálogjog) - kivéve az Árvereztető jelzálogjoga – külön jelöli az ingatlanok adatlapján és az árverési katalógusban. A tehermentesítés a vételáron felül a nyertes licitáló feladata. Az Árverező közreműködést vállal a tehermentesítésben.
    Amennyiben árverést követően, a szerződéskötésig olyan mértékű teher kerül feljegyzésre a tulajdoni lapon, mely teher kiegyenlítése mellett vevőnek már nem éri meg megvásárolni az ingatlant és ezért eláll vásárlási szándékától, ezt Árverező indokolt visszalépésnek tekinti és az ajánlati biztosítékot visszatéríti.
    Előfordulhat olyan eset, hogy az ingatlan haszonélvezeti joggal terhelt. Amennyiben Árverezőnek nincs a birtokában lemondó nyilatkozat a haszonélvezeti jogról, ezt a tényt Árverező az ingatlan adatlapján külön jelöli és ebben az esetben a haszonélvezeti jog töröltetése az Árverési vevő feladata.

  8. Közüzemi díjak

    Az árverésen megvásárolt ingatlan után az adó és más köztartozás, egyéb a tulajdonszerzéssel összefüggő kötelezettség az árverési vevőt a tulajdonszerzés napjától terheli. Árverezőnek nincs információja, az ingatlant terhelő esetleges közüzemi tartozásokról és azok összegéről.

  9. Ingatlanok megtekintése

    Az ingatlanok megtekintése az adatlapokon megjelölt címen lehetséges. Árverező az ingatlan megtekintése kapcsán közreműködést (időpontegyeztetés, telefonszám megadása) nem vállal. Az ingatlanokba való előzetes bejutás kizárólag a tulajdonos (zálogkötelezett) hozzájárulásával történhet.

  10. Ajánlati biztosíték

    Az ajánlati biztosíték összege 200eFt ingatlanonként. Az ajánlati biztosíték adásvétel esetén foglalónak minősül és a vételárba beleszámít. Azoknak, akik az értékesítésen eredménytelenül vettek részt, vagyis nem ők lettek az árverés nyertesei, az ajánlati biztosíték soron kívül visszafizetésre kerül átutalással a megadott számlaszámra, vagy a letett összegnek az árverés befejezését követő jegyzőkönyvezéssel egyidejűleg.

  11. Részvétel az árverésen

    A nyilvános értékesítésen az vehet részt, aki az ajánlati biztosítékot legalább az árverés megkezdése előtt befizette és az értékesítés időpontját megelőzően regisztráltatta magát. A regisztráció magában foglalja az ingatlanok árveréséről szóló Árverési Szabályzatnak, valamint az ingatlanra vonatkozó adatokat tartalmazó katalógusnak az átvételét – ha azt korábban a résztvevő még nem vette át -, valamint személyes okmánnyal történő azonosítást.

  12. Eredménytelen árverés

    Azon árveréseket, melyekre nem volt eredményes licit, Árverező eredménytelennek nyilvánítja és egy újabb időpontban az árverést megismétli.

Vissza a lap tetejére

Készítette:   Design: